Magyar nyelvű szakirodalom

1.sz.függelék a Stroke rehabilitációs ellátás c. klinikai irányelvhez

 

 

Magyar nyelvű szakirodalomjegyzék (abc rendben)

stroke rehabilitáció, másodlagos megelőzés, komplikációk, poststroke állapotok, gondozás témakörökben

 

                        összeállította: Szél István dr. (i.szel@rehabint.hu)

 

 

Ádám Á, Bardócz M (2002): Alvászavarok - alvási apnoe - egy új rizikófaktor. Hippocrates 4 (3):164-7

                                                                                     

Aradiné Csengődi Cs, Gardi Zs (1995): A gyógytorna—fizioterápia a stroke betegek rehabilitációjában. Rehabilitáció V (4):538-9

 

Arnold Cs, Tamás F: A szélütés/stroke megelőzése ellátása és gondozása. Melánia, Bp., 2004. ISBN: 963 9106 79 8

 

Balogh Z (2003): A stroke-betegek ápolásának és rehabilitációjának egységes ápolási irányelvei. LAM 13 (1):50-56

 

Bánhidi M (1986): A figyelemkoncentráció és rövididejű emlékezet javítása neuropszichológiai módszerrel. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy 2: 121-126

 

Bereczki D (2004): Szekunder stroke-prevenció. Háziorvos Továbbképző Szemle IX (5), 420-425

 

Bereczki D (2004): A cerebrovascularis kórképek farmakoterápiája: 2004. MOTESZ Magazin (3-4), 31-34

 

Boros E, Ricsóy G (2003): A háziorvos szerepe a stroke rehabilitációban. Hippocrates V (4): 247-9

 

Boros E, Ricsóy G (2004): /Agyérbetegségek/  Rehabilitációs módszerek, monitorozás. Háziorvos Továbbképző Szemle IX (9), 692-6

 

Boros E, Ricsóy G: Gyógyszeres terápia a neurorehabilitációban. In: Hatóanyagok, készítmények, terápia -- Fókuszban a neurológia és pszichiátria. Szerk: Bereczky D. és Bánki Cs. Melinda Kiadó és Reklámügynökség, 2006, 251-259.

 

Bors K, Boros E, Bodnár A, Lakatos P, Szűcs J, Horváth Cs (1999): Hemiparesises betegek csontvizsgálata densitometriával és ultrahanggal. Calcium és csont 14 (2), 2. különszám

 

Cseh Katalin, Hegyi Ágnes: Gyakorlatok az afázia kognitív nyelvi terápiájához. Nemz. Tankönyvk., Budapest, 1995. ISBN: 963 18 6812 5

 

Csornai M (1999): A gondozási munka post-stroke állapotban. Háziorvos Továbbképző Szemle IV (2):104-107

 

Csornai M (2002): A stroke-betegek gondozásának problémái. Ideggy.Szle 55 (3-4):138-141

 

Csornai M (2002): Neurológiai betegségekben jelentkező psychés zavarok. EGIS kiadvány, Budapest

                                   

Dénes Z (1996): Az immobilizációs szindróma. Orv.Hetil. 137 (32) 1739-43

 

Dénes Z (1997): A lábdeformitások műtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során. M. traumatol. orthop. kézseb. plaszt. seb. 40 (5): 395-399

 

Dénes Z, Kállay M (2003): A heterotop ossificatio műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink a neurorehabilitáció során.  M. traumatol. orthop. kézseb. plaszt. seb. 46 (1):41-46

 

Dénes Z, Szél I (1995): Combnyaktáji törést szenvedett hemiplég betegeink rehabilitációs eredményei. Magyar Traumatológia 38 (3), 243‑6

 

Dénes Zoltán és mtsai (2002): Súlyos agykárosodást szenvedett betegek mesterséges táplálásával szerzett tapasztalatok a neurorehabilitáció során. Rehabilitáció 12 (4): 10-13

 

Dénes Zoltán és mtsai (2003): Tracheostomás betegek ellátásával szerzett tapasztalatok a neurorehabilitáció során. Rehabilitáció 13 (3-4): 18-20

 

Dénes Z, Lantos Ágnes, Laki M (2004): Az állandó hólyagkatéter eltávolításának problémája a neurorehabilitációs osztályon: új, nem invazív (ultrahangos), mobil hólyagtérfogat-mérő eszköz használata. Rehabilitáció 14 (2): 14-17

 

Egészségügyi Minisztérium (2002): Szakmai irányelv stroke betegek ápolásához. Eü.Közlöny 52 (11), 1344-59

 

Endres M (1980): A rehabilitáció szempontjai a cerebrovascularis betegek kezelésében. Ideggyógyászati Szemle, 33, 439-443

 

Endres M (1983): Elmélet és gyakorlat összefüggései a hemiplegiások rehabilitációjában. Orv Hetil. 124 (37): 2239-2244

 

Endres Mária (összeáll.): Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet módszertani levele a hemiplégiás betegek rehabilitációjáról. Országos Orvosi Rehabilitációs Int., Budapest, 1985

 

Endres Mária és mtsai: Hemiplegiások rehabilitációja a lakóközösségben. OORI, Budapest, 1997. ISBN: 963 04 9172 9

 

Engl EM, Kotten A, Ohlendorf I, Poser E: Gyakorlatok az afázia terápiájához.   Medicina, Budapest, 1990.

 

Erdős J, Erdős M (2003): Az antidepresszív gyógyszerek alkalmazása a rehabilitációban. Rehabilitáció 13 (1), 14-17

 

Fáy V (2003): A stroke betegek rehabilitációjának aktuális kérdései. Háziorvos Továbbképző Szemle 8 (1):29-30

 

Fazekas G (2004): Robotok alkalmazása féloldali bénultak felső végtagi gyógytornásztatásában. Orvosi Hetilap, 145 (25), 1327-31

 

Fehér M (1999): Neurológiai rehabilitáció. Orvosképzés 73 (6):372-3

 

Félegyházy Zs, Hatházi Rácz V, Széplaki Z (2001): A poststroke depresszió neuroanatómiai összefüggései: restrospektív tanulmány. Neuropsychopharmacologia Hungarica. 3 (3): 131-6

 

Halmos B: Hemiplegiás érbetegek rehabilitációja és gondozása. In: Meskó É (szerk): Vascularis medicina. Therapia kiadó, sine loco, 2004, 427-434

 

Halmos B (1998): Stroke-on átesett betegek lakókörnyezeti rehabilitációja. Háziorvos Továbbképző Szemle 3, 371-3

 

Halmos B (2000): A rehabilitáció lehetőségei és korlátai stroke-ban. Kórház 7 (8):21-23

 

Halmos B (2000): A stroke következtében hemipareticus betegek rehabilitációja. Agyérbetegségek 6 (2):2-8

 

Halmos B (2002): A rehabilitációs program során fennálló betegségek és rizikófaktorok kezelése. Rehabilitáció XII (4):2-4

 

Halmos B, Kiss J (2002): A stroke-betegek rehabilitációját hátráltató tényezők. Rehabilitáció XII (4):14-16

 

Halmy L (2005): Az elhízás kezelésének irányelvei. Háziorvos Továbbképző Szemle 10 107-110

 

Harcos P (2002): A szélütést követő mentális zavarok és gyógyszeres kezelésük. Medicus Anonymus 10 (9): 29-33

 

Harvey RL (1999): Stroke-betegek személyre szabott rehabilitációja. Orvostovábbképző Szemle 6 (5), 24-35

 

Hegyi Ágnes: Afáziaterápiák. Javaslat az afázia kognitív nyelvi terápiájára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. ISBN: 963 18 6811 7

 

Holczinger Zs és mtsai (2001): Stroke beteg otthon rehabilitációjának lehetőségei: a gyógytornász, logopédus és az Otthonápolási Szolgálat szemszögéből. Nővér 14 (1): 7-13

 

Horváth R (2004): Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) klinikuma. IME 2 (10):36-40

 

Horváth S (2001): A krónikus agyi keringészavarok patológiai és klinikai következményei. Orv Hetil 142 (7):323-9

 

Kállay M (2002): Agyérbetegség maradványtünetei krónikus mozgásszervi betegséggel párosulva: megoldások. Praxis 11 (9): 39-43

 

Karádi I (2005): A kardiovaszkuláris terápiás konszenzus lipicsökkentő ajánlásai. Orvosok Lapja 2005 (3), 41-44

 

Kékes E (2004): Endothelvédelem hypertoniás betegeknél. LAM 14 (7), 467-474

 

Kellermann M, Gesztelyi R, Kovács A, Bereczki D (2001): Post-stroke depresszió: irodalmi áttekintés. Psychiatr.Hung. 16 (4):412-422

 

Kókai K, Ferenczy V, Veress M, Mittli G (1992): Sikeresen rehabilitált féloldali bénult betegek utánkövetéses vizsgálata otthoni környezetükben. Rehabilitáció 2 (3), 19-21

 

Kókai K (2003): A stroke utáni rehabilitáció szükséges és valóságos gyószerigénye. Rehabilitáció 13 (1), 9-13

 

Komoly S (2004): Az antidepresszánsok szerepe a fájdalom kezelésében. IME 2 (10):16-17

 

Kondákor I (2004): Neuronalis plaszticitás és gyógyszeres terápia poststroke aphasiában. Agyérbetegségek 10 (1), 11-15

 

Konszenzus a cerebrovascularis betegségek ellátásában. Agyérbetegségek, 1996.évi 2.szám, 13.o.

 

Kovács T (2005): A hypertonia kezelése stroke után. Praxis 14 (9):23-30

 

Kőrösfalvi M, Szél I, Deme É, Boros E (1992): Heterotop ossificatio előfordulása nem

traumás agykárosodás következtében féloldali bénulttá vált betegeinken. Rehabilitáció II. (3): 22-25

 

Köves P, Szakács Z (2005): Az obstruktív alvási apnoe és a kardiovaszkuláris rizikó, különös tekintettel a hipertóniára. Háziorvos Továbbképző Szemle X (2):137-142

 

Krasznárné Erdős Felícia és Feketéné Gacsó Mária (szerk): Tanulmányok az afázia témaköréből. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 7338 09 8

 

Kullmann L (1992): Gondolatok az életminőség értelmezéséről. Orvosképzés 67, 387‑397

 

Kullmann L (1995): Rehabilitáció a lakóközösségben. Medicus Universalis 28 (2), 57‑60

 

Kullmann L (2002): A rehabilitáció korszerű szemlélete. Ideggy Szle 55 (1-2):30-37

 

Lakatos L (2001): A pitvarfibrillatio a stroke egyik oka, a rehabilitáció egyik gátja. Rehabilitáció
11 (3): 82-85

 

Lincoln, NB: Stroke: kórházban vagy az otthonukban kezeljük a betegeket? Csak a kórházak biztosíthatják a megfelelô ellátást. BMJ magyar kiadás, 47‑8, 1995.december.

Young, J: Stroke: kórházban vagy az otthonukban kezeljük a betegeket?   Az otthoni ellátás nyújtja a legteljesebb javulást. BMJ magyar kiadás, 46‑7, 1995.december.

 

Lyder, H (2003): A dekubituszok megelőzése és kezelése. JAMA-HU 5 (5), 329-332

 

A Magyar Stroke Társaság és a Neurológiai Szakmai Kollégium szakmai irányelvei a cerebrovascularis betegségek megelőzéséről, diagnosztikájáról és ellátásáról. Tényekre támaszkodó ajánlások 2005. Promenade Publ.H., Bp., 2005. vagy in: Útmutató – klinikai irányelvek, Mediton, Bp., 2005. 126-165

 

Máhli Zs (2006): Alternatív módszer a felső végtag mozgásfejesztésére hemiparetikus betegeknél. Mozgásterápia. Megjelenés alatt.

 

Máté K, Birtalan Gy, Greguss S, Papy K, Sági B: Hemiplegiás betegek rehabilitációja. Főv.Tanács Tétényi úti Kórház évkönyve, 1961.

 

Mészáros K, Hacki T, Varga Zs (2005): Az oropharyngealis dysphagia komplex kezelése. LAM 15 (4), 289-293

 

Dr.Mogánné Tölgyesy Szilvia: A stroke betegek mindennapi élettevékenységét segítő megoldások az ergoterápia javaslata alapján. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest /1998/

 

Molnár L (2001): Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultációs munka a felnőtt afáziás betegek beszédrehabilitációjában. Gyógyped Szle 29 (2):124-133

 

Nagy Gy, Könyves L, Nyitrai G (2004): A diabetes kezelése stroke utáni állapot esetén. Praxis 13 (12):17-20

 

Nagy Z (2005): A vascularis neurológia, mint a klasszikus neurológia új iránya. LAM 15 (3), 187-190

 

Nikl J (2003): Post stroke rohamok, epilepsziák: jó az öreg a háznál... Praxis 12 (4):15-23

 

Osmanné Sági Judit (1991): Az afázia klasszifikációja és diagnosztikája I-II. Ideggy Szle 44 (8): 339-362

 

Pataky I, Kiss K (1999): A kognitív rehabilitáció alapjai. Háziorvos Továbbképző Szemle 4 (2): 100-103

 

Pataky I (2002): Neuropszichológiai rehabilitáció - neuropszichológiai tréning. Családorvosi Fórum 2002 (4):20-22

                                                              

Péter Á: Neurológia. Neuropszichológia. 5.kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1996.

 

Post-stroke állapotok: konszenzuskonferencia, Budapest, 1996. május 4. Agyérbetegségek 1996. (3):2-7

 

Ricsóy G, Boros E (2003): A rehabilitációs folyamat egyes elemei a stroke utáni rehabilitációban. Családorvosi fórum 2003 (7):19-23

 

Sikné Lányi Cecília és mtsai (2004): Interaktív rehabilitációs szoftver afáziás betegek részére. IME 3 (2):48-52

 

Simon Zs (2004): a) A vizeletincontinentia gyógyszeres kezelése. LAM 14 (7), 475-480

                             b) A vizeletincontinentia konzervatív kezelése. Rehabilitáció 14 (1) 12-17

 

Siró B, Bódor Cs: A családorvos szerepe az otthoni rehabilitációban. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 201-215

 

Somlai Judit (szerk): Neuroophtalmologia. Literatura Medica, Budapest 1996. ISBN: 963 7715 07 X

 

Szapáry L (2004): A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben. LAM 14 (4), 251-7

 

Szél I (1992): A stroke‑rehabilitáció probléma‑orientált megközelítése.   Rehabilitáció II. (3) 2‑10

 

Szél I (1995): Az alsó végtagi vénás thrombosis megelôzésének szükségessége és lehetőségei "completed stroke"‑ot szenvedett betegek körében. Agyérbetegségek (1), 2‑6

 

Szél I (1996): Stroke‑betegek. Med.Univ. XXIX (7‑8), 265‑8

 

Szél I: Stroke betegek preventív szemléletű kórházi ellátása. In: Halmos T, Kautzky L, Mousios Georgiosné (szerk.):   Uj utak az egészségmegőrzésben. Egészségmegőrző Kórházak Nemzeti Hálózata (Nemzeti Egészségvédelmi Intézet), Budapest, 1998.,  ISBN: 963 03 6237 6,  (151‑168.oldal).

 

Szél I (1999): Mit jelent a stroke rehabilitáció? Háziorvos Továbbképző Szemle IV (2), 95-99

 

Szél I, Nagy Z: Funkcionálisan orientált akut stroke beteg ellátás. In: Nagy Z (szerk): Stroke kézikönyv, 2., bőv.kiadás. Springer, Bp., 1999. 287-296

 

Szél I: Az agyérbetegek rehabilitációja. In: Nagy Z (szerk): Stroke kézikönyv, 2., bőv.kiadás. Springer, Bp., 1999. 303-305

 

Szél I: Rehabilitáció stroke után. In: Katona F, Siegler J (szerk): Orvosi rehabilitáció. Medicina, Budapest, 1999. (139‑146.oldal).

 

Szél I: Rehabilitáció krónikus neurológiai kórképekben és stroke után. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 302-313

 

Szél I: Állapotfelmérés és tervkészítés a rehabilitáció folyamatában. In: Huszár I, Kullmann L, Tringer L (szerk): A rehabilitáció gyakorlata. Medicina, Bp., 2000. 78-90

 

Szél I (2000): Segédeszközök alkalmazása hemiplegiások, ill. stroke-betegek ellátása során. Rehabilitáció X (2), 47-49

 

Szél I, Halmos B (1994): Hemiplegiásokat ill. stroke‑betegeket ellátó rehabilitációs osztályok működési kritériumai. Rehabilitáció, IV. (2) 280‑284

 

Szél I,  Tróznai T (1993):  Időskorú  stroke‑betegek  rehabilitációját végző osztályok ill.  részlegek működési kritériumai.  Rehabilitáció, III. (4), 178‑180

 

Szolnoki Z (2002): Fejfájás és más panaszok stroke után. Praxis 11 (3):57-59

 

Szűcs A és mtsai (2002): Alvási apnoe szindróma akut ischaemiás agyi inzultusban és agyvérzésben. Agyérbetegségek 8 (1):2-5

 

Szűcs T (1992): Szindrómaelemzés a neuropszichológiai gyakorlatban. Rehabilitáció 2 (3):11-18

 

Tariska P (2001): A XXI. század egyik nagy kihívása: a vascularis dementia. Agyérbetegségek 7 (1):2-9

 

Tenke P, Bálint P (2003): Az állandó katéterezéssel kapcsolatos teendők. Háziorvos Továbbképző Szemle VIII (8), 642-5

 

Tóthné Csordás Ágnes, Demeter Anikó (2000): A hemiplégiához társuló csípőtáji törést szenvedett betegek rehabilitációjának problémái. Rehabilitáció X (4):95-97

 

Török M és mtsai (2003): Másodlagos prevenciós gyakorlat ischaemiás stroke után: dokumentációs folyamataudit. LAM 13 (2):139-145

 

Varga D (2002): A stroke neuropszichiátriai következményei. Ideggyógy. szle. 55 (3-4): 128-136

Comments