A Rehabilitációs Ellátási Programok készítésének útmutatója


    Séma és útmutató

A rehabilitációs ellátási programok készítéséhez egységes útmutatót dolgoztunk ki, amelyet a munkafolyamat során több ízben módosítottunk. Az útmutatóban minden protokoll készítéséhez azonos szempontokat adtunk meg, amelyek lehetővé tették, hogy az egyes ellátások közötti szakmai különbségek ellenére a ráfordítások szempontjából meglévő különbségek tükröződjenek. A folyamatosan ellenőrzött munka során kiderült, hogy olyan rehabilitációs ellátások esetében, amelyek elsőbbségi rehabilitációnak minősülnek természetüknél fogva, az első ellátástól általában eltérő ismételt rehabilitációs ellátásokat külön szükséges jellemezni. Ezért erre is készült egy séma.  Az alábbiakban bemutatjuk a REP-ek készítéséhez használt általános sémát, az elsőbbségi rehabilitációt követő ismételt ellátás megfogalmazásához készített sémát és az útmutatót.

 

I.         ÁLTALÁNOS SÉMA

 

Rehabilitációs Ellátási Programok (REP)

 

Ellátási program száma:                                              A programon belüli protokoll:

A protokollban részletezésre kerülő betegség(ek), állapotok, rendellenességek illetve traumák és funkcionális következményeik, valamint a jellemző rehabilitációs célok rövid, tömör leírása.

1./ A páciensek állapotának jellemzése

1.1. Betegség / baleset / rendellenesség és a kialakult károsodás / funkciózavar / fogyatékosság leírása

BNO (3 karakteres, bontás speciális esetben, cask az  1-es és 3-as lehetséges BNO-k

FNO* “B” (1-5) – kivéve **

FNO “D” (1-5)

BNO 1 (felsorolás)

1.

1.

2.

2.

BNO3 (felsorolás)

3

3

4

4

5

5

*kisgyermekek esetében FNO-CY lenne szükséges, ennek hiányában kisgyermekek hiányában, valamint a betegek életkori sajátosságai miatt a b, ill. d kategóriák elkülönítésének nincs nagy jelentősége

** egyes protokollokban FNO csaoporttal adtuk meg – ez eseben kategóriánként egy értékelhető - a legsúlyosabb

 

1.2. Állapot-súlyosság:  A rehabilitációra kerülő személyek állapot-súlyossága a  program kezdetén limitek megadásával: súlyos / közepesen súlyos / enyhe

FUNKCIONÁLIS  ÁLLAPOT

SÚLYOS

KÖZEPESEN SÚLYOS

ENYHE

1.        FNO* (az 1.1-nél felsoroltak alapján tól-ig értékek megadása)

 

 

 

       2.a. FIM***

       összpont (motoros)  

       vagy Barthel

2.b. EGYÉB TESZT: specifikus funkcionális teszt (tól-ig értékek megadása)

 

<55 (<34)

<45

 

55-90 (34-64)

45-75

 

>90 (>64)

>75

      3. Társbetegségek

 

 

 

*** Wee-FIM lenne szükséges (serdülő kortól a FIM motoros funkciók vizsgálata jöhet szóba). Helyette a korspecifikus funkcióknak való megfelelés vizsgálható.

 

1.3. Humánerőforrás

1.3.1.Ápolói szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi (általános / specifikus jellegű) –AS beosztás

1.3.2.Specifikus szakdolgozói szükséglet  (alapcsomag és bővített csomag) – minősítő szempont

 

1.4. Fogyóanyag szükséglet

1.4.1. Napi átlagos gyógyszer szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára ) vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi  Alapbetegség(ek) miatt szükséges típusos gyógyszerek:                        

Rehabilitáció során szükséges gyógyszerek:

1.4.2. Napi átlagos kötszer- egyéb orvosi és orvostechnikai anyag szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára ) vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi 

Alapbetegség(ek) miatt gyakran szükséges anyagok:

Rehabilitáció során szükséges anyagok:

1.4.3. Napi átlagos diagnosztikai anyag (fogyóeszköz) szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára ) vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi 

Alapbetegség(ek) miatt szükséges diagnosztikai anyagok:

Rehabilitáció alatt szükséges diagnosztikai anyagok:

 

2./ Betegutak leírása

2.1. Hogyan kerül a páciens rehabilitációra? (jellemző betegutak leírása valószínűségi sorrendben)

2.2. Mi a jellemzője az adott betegcsoportnak a rehabilitációs ellátás időzítésére vonatkozóan?

 

3. A rehabilitációs ellátóhelyre vonatkozó kívánalmak leírása

3.1. Az ellátási csomag: alapcsomag / bővített csomag

                – ha bővített csomag szükséges nyomban meg kelle adni, hogy kikre vonatkozik

                3.2. Az ellátási szint: 

Első ellátás: I szint /II szint / III. Szint

Ismételt ellátás:  I szint /II szint / III. Szint (több is megadható)

                3.3. Az ellátás helyszíne:

Első ellátás: Fekvőbeteg / nappali kórházi / járóbeteg

Ismételt ellátás:  Fekvőbeteg / nappali kórházi / járóbeteg

                3.4. a rehabilitáció várható tartama

                               első ellátás:

                               ismételt ellátás:

Folytatólagos ambuláns ellátásban (kontrollok, döntés a további rehabilitációs szükségletről) milyen programokra lehet szükség a szokványos ellenőrzésen túl?

Program(ok) és protokoll(ok):

Ellátási szint:

….. hónapon belül várható /javasolt /szükségesnek tartott kapcsolódó ellátás:  (karbantartás)  rekondícionálás

 

4. A rehabilitációs terápiás program kötelezően elvégzendő és dokumentálandó elemei az adott betegcsoportban

 

5. A rehabilitáció eredményességének értékelése

5.1./ Változást jellemző teszteredmények

5.2. / Kimeneti jellemzők

 

II.       ISMÉTELT REHABILITÁCIÓRA VONATKOZÓ SÉMA

Ismételt felvétel rehabilitációs céllal elsőbbségi rehabilitáció befejezését követően

Jellemző

Minősítő

1.2. állapotsúlyosság  a betegek 70-90 %-ára jellemzően (N/Kp/k)

 

1.3.1. ápolói szükséglet (N/Kp/k)

 

1.4.1. gyógyszer szükséglet (N/Kp/k)

 

1.4.2. kötszer és egyéb orvostechnikai anyag szükséglet (N/Kp/k)

 

1.4.3. diagnosztikai anyag szükséglet (N/Kp/k)

 

3.1. ellátási csomag (alap/bővített)

 

3.2. ellátási szint (I/II/III)

 

3.3. ellátás helyszíne (fekvőbeteg/NK/járóbeteg)

 

3.4. ellátás várható tartama (tól – ig)

 

Ismételt rehabilitáció várható tartama az első évben (hét/1. év)

 

Ismételt rehabilitáció várható tartama a második évben (hét/2. év)

 

jellemző betegutak

1.

 

2.

 

3.

III.      ÚTMUTATÓ

Útmutató Rehabilitációs Ellátási Programokhoz

 

A REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSI PROGRAMOK (REP) AZ ELLÁTÁS-SZERVEZÉS SZÜKSÉGLETEINEK MEGHATÁROZÁSÁT SZOLGÁLÓ HÁROM-ÖT OLDALAS RÖVID LEÍRÁSOK. A REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROTOKOLLOK TARTALMAZZÁK A REHABILITÁCIÓBAN SZÜKSÉGES SZAKMAI TENNIVALÓK MEGHATÁROZÁSÁT - EGY SZAKMAI PROTOKOLLHOZ TARTOZHAT TÖBB REP.  A REP-EKBEN TALÁLHATÓ LEÍRÁSOK MINDEN ESETBEN A BETEGEK 70-90%-ÁRA JELLEMZŐ ÁLLAPOTOT / SZÜKSÉGLETET JELENÍTIK MEG ÉS AZ ELLÁTÁS KRITIKUSABB ÉS NEHEZEBB – RENDSZERINT KEZDETI – IDEJÉRE, AMI AZ ELLÁTÁSI IDŐ 2/3-ÁRA JELLEMZŐ.

 

Bevezető: 2-3 mondatos összefoglaló az adott REP-re leginkább jellemző állapotokról és az általában jellemző rehabilitációs célokról Ide kérnénk 3-6 soros RÖVID TÖMÖR leírást az adott REP-be tartozó funkciózavarok lényegi elemeiről (kezdhető egy definícióval és taxative fel kellene sorolni a gyakori rehab-ra okot adó funkciózavarokat)

 

1./ A páciensek állapotának jellemzése:

 

1.1. Betegség / baleset / rendellenesség és a kialakult károsodás / funkciózavar / fogyatékosság leírása:

Az adott csoportra karakterisztikus BNO-kat (1. és 3.) KÉRJÜK A BNO-K (LEGALÁBB A MEGADOTT TÓL-IG BNO CSOPORT ELNEVEZÉSÉT IS MEGADNI, HA SOKFÉLE VAN ZÁRJELBEN JELZÉSSZERŰEN A BETEGSÉGEKET) ÉS AZ FNO-OK MEGNEVEZÉSÉT (UTÓBBBI RÖVID, JELZÉSSZERŰ, DE EGYENKÉNT), és a fogyatékosság / funkcionális zavarok jellemzésére FNO szerint a legjellemzőbbeket kérjük megadni,  ami egyben azt is jelenti, hogy az adott betegcsoportban ezek regisztrálása kötelező. A BNO kódok főszám.alszám formában történik, ha feltétlenül indokolt a bontás.

1-es BNO: ez a felsorolás a legjellemzőbb alapbetegségeket tartalmazza, de sohasem teljes, hiszen ritkán előforduló kórformák általában nem szerepelnek. A felsorolásban nem szereplő betegségekkel kapcsolatos REP-besorolást a BNO 3 és FNO alapján kell abba a REP-be illeszteni, amely a fogyatékosság természetéhez a tennivalókat illetően leginkább közelítő.

3-as BNO: az R, T és Z kódokat is kérjük jelezni, OEP-ben igéretet kaptunk, hogy a rehab osztályokra történő felvételhez visszaállítják ezeket a kódokat!

 

1.2. súlyosság: az itt szereplő adatok a beteg felvételi állapotát írják le

Az első sorban azt kell megadni, hogy az adott protokollban szereplő páciensek állapotának súlyosságát mely FNO kategóriákkal lehet leginkább jellemezni. ITT AZT KÉRJÜK, HOGY A LEHETSÉGES FNO-K MELYIKE (HÁNY, MILYEN SÚLYOSSÁGÚ, MELY KOMBINÁCIÓBAN) JELENTI A SÚLYOSAT.

Példa: 4.2 REP-ből (daganatos fájdalom)

FNO* (az 1.1-nél felsoroltak alapján tól-ig értékek megadása)

Az 1.1-ben megadott FNO-k közül legalább egy b-típusú + két d-típusú legalább 3-as fokozatú

Köztes állapot

Az 1.1-ben megadott FNO-k közül legfeljebb egy éri el a 2-es szintet

*kisgyermekek esetében FNO-CY lenne szükséges, ennek hiányában kisgyermekek hiányában, valamint a betegek életkori sajátosságai miatt a b, ill. d kategóriák elkülönítésének nincs nagy jelentősége

 

A második sorban a FIM** vagy a Barthel teszt kerül megadásra és ezen felül, ha szükséges egy másik tesztet – amely jellemző az adott specifikus funkciózavarra – és annak határértékeit kérjük megadni az egyes súlyossági csoportok jellemzésére. Ilyenek lehetnek pl: GCS / ASIA / Frankel / NIH pontozó skála /Russek / NYHA / Légzésfunkció / Módosított dyspnoe skála / Módosított Borg skála / Bode index /BMC izomerő / MAS / GMFCS / HAQ /BASFI /BASDAI /FAC / VAS/ folytatható a sor

 

** Wee-FIM lenne szükséges (serdülő kortól a FIM motoros funkciók vizsgálata jöhet szóba). Helyette a korspecifikus funkcióknak való megfelelés vizsgálható.

 

A harmadik sorban felsorolásra kerülnek azok a járulékos / társuló betegségek amelyek a rehabilitáció menetét rontják, komplikálják; itt a súlyosságot ezek száma alapján adjuk meg. ld. minta-protokollok!!!

 

Az előző három kategória alapján az adott REP-ben leírtakat összesített súlyossági rendszerben kell megjeleníteni, vagyis összegezni, hogy a három felsorolt kategóriában kapott értékelés alapján egy beteg mikor tekinthető súlyos / közepesen súlyos / enyhe  állapotúnak. Négy REP esetében alkalmazható további megjelölés: extrém súlyos. Ezek a REP-ek: 14, 15, 8-1., 9-1.

 

Az adott REP-ben megjelenített, a betegcsoport 70-90%-ára jellemző állapotot az összesített besorolásban jelenítjük meg. Erre az összegző besorolásra – szemben az eddigiekkel, amelyeket a REP-ek készítői állapítottak meg – a RSZK Ellátóhely Bizottsága tesz javaslatot és a RSZK fogadja el. A besorolási szempontok az alábbiak:

 

besorolás:

leírás

extrem súlyos /súlyos

 mind a három kategóriában súlyos, de a speciális ellátási szükséglet ezt meghaladó

súlyos

mind a három kategóriában súlyos; kettő kategóriában súlyos- egyben közepes

súlyos/kp súlyos

egy kategóriában súlyos és kettőben közepes;

középsúlyos

egy kategóriában súlyos, egyben közepes, egyben enyhe; két kategóriában közepes és egyben enyhe; két kategóriában súlyos és egyben enyhe

kp súlyos / enyhe

egy kategóriában középsúlyos, kettőben enyhe

enyhe

mindhárom kategóriában enyhe

 

1.3.  Humánerőforrás szükséglet:

1.3.1. Ápolói szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi  ASI alapján

1.3.2.Specifikus szakdolgozói szükséglet (szakmánkét, képzettségenként a szükséges szakemberek felsorolása): alapcsomag és bővített csomag – minőségi indikátor! A szakdolgozók mennyiségi előírása a minimum feltételekben és a kiemelt finanszírozási szorzók feltételeit leíró kormányrendeletben találhatók meg. Ez a leírás a konkrét szakdolgozók megnevezését kell tartalmazza az általános kategóriákon belül és felül.

 

1.4. Anyag-szükséglet

1.4.1. Napi átlagos gyógyszer szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára ) vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi  együtt a kettő:  >800 / 400-800 / <400Ft

Alapbetegség(ek) miatt szükséges típusos gyógyszerek:                        

Rehabilitáció során szükséges gyógyszerek:

1.4.2. Napi átlagos kötszer- egyéb orvosi és orvostechnikai anyag szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára) vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi  együtt a kettő:  >400 / 200-400 / <200Ft

Alapbetegség(ek) miatt gyakran szükséges anyagok:

Rehabilitáció során szükséges anyagok: a pelenka és a katéter is ide tartozik

1.4.3. Napi átlagos diagnosztikai anyag (fogyóeszköz) szükséglet az ellátás idejének 2/3-ára) vonatkoztatva: nagy / közepes / kicsi együtt a kettő: >200 / 100-200 / <100Ft

Alapbetegség(ek) miatt szükséges diagnosztikai anyagok:

Rehabilitáció alatt szükséges diagnosztikai anyagok:

 

2. Betegutak

 

2.1./ Hogyan kerül a páciens rehabilitációra? (jellemző betegutak leírása valószínűségi sorrendben)

Amiről nyilatkozni szükséges: akut/intenzív osztályos ellátásból;  szakmabulanciákról / szakrendelésekről  (alapszakma szerint illetékes / szükséges);  kivizsgálást, kezelést követően háziorvosi praxisból; saját rehabilitációs ambulanciáról; egyéb helyről

 

2.2./ Mi a jellemzője az adott betegcsoportnak a rehabilitációs ellátás időzítésére vonatkozóan?

Lehetséges változatok: elsőbbségi rehabilitációs ellátási szükséglet: azonnal az akut kezelés vagy ambulanciáns /ellátás befejezése után (legfeljebb … héten belül); bármikor programozhatóan;  vagy az időfaktornak van ugyan jelentősége, de nem egy hónapon belül vagy un. előre sorolandó (ld fogalomtár)

 

3. A rehabilitációs ellátóhelyre vonatkozó kívánalmak leírása

 

3.1. Az ellátási csomag: alapcsomag / bővített csomag

Ez alatt értendő, hogy elegendő a minimum feltételek II. ellátási szintre megszabott tárgyi és személyi feltételek megléte (alapcsomag) vagy vannak további kívánalmak, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy az adott betegcsoport rehabilitációja biztonsággal és eredményesen végezhető legyen (bővített csomag, III. ellátási szint) .

Itt kell leírni néhány szóval mit kell tartalmazzon az alapcsomag / bővített csomag valamint azt, hogy KIKNEK VAN SZÜKSÉGÜK BŐVÍTETT CSOMAGRA ÉS A KÖVETKEZŐ PONTRA UTALVA: KIK NEM LÁTHATÓK EL A II. SZINTEN

                3.2. Az ellátási szint :  I szint /II szint / III. szint

Itt azt kell összefoglalni, hogy mi a kívánatos forma az első és az ismételt ellátásokra (ha nincs különbség, akkor több is megadható. Itt azt is le kell írni, mely betegcsoportok NEM láthatók el II. szinten. Amennyiben különbség van az első és az ismételt ellátás szintjében, azt jelezni szükséges.

                3.3. Az ellátás helyszíne :

Első ellátás: Fekvőbeteg / nappali kórházi / járóbeteg

Ismételt ellátás: Fekvőbeteg / nappali kórházi / járóbeteg

Erre kérdésre az előzővel összevontan is lehet kitérni a protokoll írásakor:, a domináns szükségletek leírására kell törekedni, és jelezni, ha valamelyik ellátási forma NEM javasolt az adott betegcsoport számára

 

                3.4. a rehabilitáció várható tartama

Itt a dominánsan jellemző tól-ig behatárolást kell megadni.

 

 

AMENNYIBEN AZ ELSŐ ELLÁTÁS ELSŐBBSÉGI, AKKOR IDE KERÜL AZ ISMÉTELT REHABILITÁCIÓT LEÍRÓ TÁBLÁZAT, AMELYNEK TÉTELEI AZ 1-3. PONTOKAT TARTALMAZZÁK

 

 

Folytatólagos ambuláns ellátásban (kontrollok, döntés a további rehabilitációs szükségletről) milyen programokra lehet szükség a szokványos ellenőrzésen túl?

Program(ok) és protokoll(ok):

Ellátási szint:

Itt azt kell megadni, hogy van-e ismételt rehabilitációra szükség a programozható rehabilitációs ellátásoknál, ha igen, az milyen okból lehet leginkább szükséges?

 

…. hónapon belül várható-e /javasolt-e /szükséges-e kapcsolódó ellátás: (karbantartás) rekondícionálás

 

Itt arra kell kitérni, hogy a rekondícionálási szükséglet milyen gyakorisággal, ilyen tartamú kúrák formájában és milyen ellátó helyen szolgáltatható?

 

 

4. A rehabilitációs ellátási program kötelezően elvégzendő és dokumentálandó elemei az adott betegcsoportban

 

 

Itt az kell leírni, hogy rehabilitációs fekvőbeteg ellátás esetén milyen diagnosztikai és terápiás  beavatkozások kell megtörténjenek minden betegnél, aki abban a REP-hez tartozik, valamint az állapottól függően végzendő, „kötelezően választható” eljárásokat. Utóbbiak nem minden betegnél szükségesek, de amennyiben arra szükség van, akkor elsősorban a felsorolt választékból kell kiválasztani az alkalmazandó eljárásokat. Egyetlen felsorolás sem teljes, hiszen előfordulhat ritkán, hogy olyan eljárásra is szükség van, mi a felsorolásokban nem szerepel. Az itt felsorolt elemeknek a betegdokumentációban ellenőrizhető módon leírásra kell kerüljenek. A protokollban azt is célszerű rögzíteni, hogy az adott beavatkozás milyen módon legyen dokumentálva és melyeknek kell a zárójelentésben is szerepelni.

 

Három csoportra osztva kérjük a beavatkozások felsorolását (aminek nincs OENO kódja azt is – ennek intézése párhuzamosan zajlik)

1.       orvosi tevékenységek (beleértve az orvosi kompetenciába sorolt GYSE ellátást is)

2.       gyógytorna--fizikoterápia

3.       egyéb (ergo, gyógyped, pszicho, szoc, dietoter, betegoktatás, családdal fogl, stb.)

E CÉLRA KÜLÖN TÁBLÁZAT készült. A JELENLEG ÉRVÉNYES OENO KÓDOKKAL DOLGOZUNK, AMELYEKET KI LEHET MAJD KÉSŐBB CSERÉLNI ÚJAKRA (pl. számos új rehabilitációs, fizioterápiás, egyes rehabilitációs és neuropszichológiai OENO kódok vannak revízió alatt a szakma részéről). Amire most egyáltalán nincs OENO kód, azokat a tevékenységeket a táblázat alján lehet felsorolni! A nem kódolható tevékenységek: betegedukáció, családdal történő kommunikáció, team megbeszélés beteg nélkül, team megbeszélés a beteg és családja/tágabb környezet (munkahely, iskola) bevonásával; szociális ügyintézés; rehabilitációs terv készítése; rehabilitációs célok megvalósulásának elemzése;  - ezek szinte minden REP-ben előfordulnak (ld még 23. old.).  Ezeken felül minden olyan tevékenységet fel kell tüntetni, amelyeknek nincs OENO kódja vagy nincs a létező OENO kódhoz rehabilitációban jogosultság.

 

Itt kell azt is megadni, hogy mennyi a minimális (kötelező) és mennyi a kívánatos (optimális) terápia órában, amit napi vagy heti óraszámban lehet megadni. Ugyanígy az egyéni és a csoportos foglalkozások arányát is rögzíteni kell.

 

A fentieket a járóbeteg ill. nappali kórházi ellátásra is meg kell adni, amennyiben ilyen ellátás is releváns. Járóbeteg ellátás esetén a minimális és a maximális kezelésszámot és az ellátás minimális / maximális tartamát (hetekben) kérjük megadni.

 

 

 

5. A rehabilitáció eredményességének értékelése

Ide mindenképpen kerüljön valami, a teszteken kívül olyan jellemzők is (tömör, felsorolás jellegű) ami tesztekkel nem mérhető, de egyes eseteknél eredménynek tekinthető – általános kondíció javulása, munkaképesség megtartása, állapotromlás elkerülése, segédeszköz használat elsajátítása, stb.

 

5.1./ Változást jellemző teszteredmények

FIM / FNO  / Barthel / GOS  /… mint az 1.2-nél  - a rehabilitáció befejezésekor a változás jellemzésére javasolt teszt(ek) felsorolása – ugyanaz, mint a felvételkor, de kiegészíthető

 

5.2. / Kimeneti jellemzők

az alább felsoroltak közül van-e olyan, amit a protokollban elő kívánnak írni, azaz a rehabilitációs ellátás részének kell tekinteni (első ellátáskor / ismételt ellátáskor)

Foglalkoztatás: szükséges-e a program végén ezzel kapcsolatban nyilatkozni, ha igen akkor melyik paraméter a jellemző? pl. munkaképes korúak esetén a munkába visszatérés esélye / átképzésre irányítás szükségessége  / rehabilitációs járadékra jogosultság esélye

 Tanulmányok: 

a.       20 évesnél idősebbek esetében: átképzés szükségessége / felsőfokú tanulmányát megkezdheti vagy folytathatja / nincs képzési lehetőség

b.       iskolás korúak közül iskolát folytató / egy évvel később folytató / magántanuló / iskolaformát

váltó / képzési kötelezett / egyéb

c.       7 évnél kisebbek esetében: többségi bölcsődébe v. óvodába járhat / speciális fejlesztőbe járhat / egyéni fejlesztés /képzési kötelezett

 Távozás színtere:

saját otthona (ahol korábban élt) / másik kórház / szociális ellátó / állami gondozás / egyéb

 

 Önállóság szintje:

a.       Javult a korábbihoz képest / korábbival azonos, vagy nagyon hasonló / közepesen csökkent / sokat romlott

b.       Teljesen önellátó / segítséget igényel, de önálló /felügyeletet igényel / állandó ápolást igényel

Comments