A Rehabilitációs Programok koncepciója

A rehabilitációs programok koncepciója

 

E rendszerhez kapcsolódott minden típusú rehabilitációs orvosláshoz köthetően a rehabilitációs programok kidolgozásának koncepciója, amelyet a Rehabilitációs Szakmai Kollégium ad hoc bizottsága 2008. november-december folyamán készített és a testület 2009. február 24-i ülésén fogadta el első ízben, majd 2009. áprilisban elektronikus szavazással a módosított változatott az újonnan választott Kollégium tagjai is elfogadták.

Ennek a koncepciónak a lényege, hogy a rehabilitációs medicina tevékenységeit elsősorban a funkciózavarok határozzák meg, azonban a funkciózavart / fogyatékosságot okozó alapbetegség(ek) is befolyásolják a tennivalókat. Ezért egy-egy rehabilitációs program olyan entitást foglal magában, amelynek e két meghatározó tényezője együttesen indokolja az önálló programként való megjelenítést. A koncepció alapján 33 program került megfogalmazásra, amelyek közül 13-at „rehabilitációs alaptevékenység”-nek tekintünk, miután az ellátórendszerben ezen programok végzésének feltételei bárhol megteremthetők és az ellátás szolgáltatása, legalább is első ízben fekvőbeteg körülmények között jellemző. A 14-18-as speciális rehabilitációs programok elkülönítését vagy az állapot súlyossága (központi idegrendszeri sérültek -14. és 15. program) vagy a speciális alapszakmához kötődés (kardiológiai -16.; pulmonológiai -17.; illetve gyermek -18. program) indokolja. A 19-33. programok jellemzően, de nem kizárólag járóbeteg ellátás keretében zajlanak. A döntően járóbeteg ellátásban végezhető programok a munka során változtak, így a jelen összefoglalóban 19.-26. számmal a rehabilitációs medicina ellátórendszerében szolgáltatható programokat szerepeltetjük, míg az alapszakmákon belül szolgáltatható rehabilitációs programokat (27.-33.) külön elnevezéssel tüntettük fel.

A programokhoz kötött rehabilitációs ellátási koncepciót az Egészségügyi Minisztérium és az OEP szakemberei is elfogadták és ennek köszönhetően a 48/2009. (XII.29.) EüM. rendelet az egészségügyi szolgáltatások minimum feltételeiről már tartalmazza az egyes rehabilitációs szakmakódok alatt végezhető rehabilitációs programok felsorolását (a rendelet előkészítéséig összesen 31 program került megfogalmazásra). Sajnálatos módon, a szakmakódokra vonatkozó 2/2004 (XI.17.) EüM. rendelet továbbra is a régi szakmakódok rendszerét használja, így ezekhez sorolva jelentek meg az új programok.

 

A programok megfogalmazásakor nyilvánvaló volt, hogy a programok alapján ellátási programok kidolgozására kell sor kerüljön, hiszen az ellátásban a programok végrehajtása szakmai elvárásoknak megfelelően, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a szolgáltatási csomagok megléte esetén lehetséges. A programok egy része egyetlen ellátási programmal leírható, zömében azonban több ellátási program készítése szükséges egy-egy programon belül. A bontások két fő szempont alapján történetek: (1) a tennivalók különbözősége; (2) az ellátási ráfordítások különbözősége. Mindezek figyelembe vételével a 18 fekvőbeteg formában szolgáltatandó rehabilitációs programhoz összesen 51 alprogram és ennek megfelelő Rehabilitációs Ellátási Program (REP) készült el. A műhelymunka során (ld. később) az alprogramok változtak, egyesek összevonásra kerültek, másokat kihagytunk ill. beemeltünk. A jelen dokumentumban leírt alprogramokat a gyakorlati kipróbálás idején szükség szerint még várhatóan változtatni fogjuk.

 

A REP-ek gyakorlatban elsősorban az alábbi célokat szolgálják:

1.       A rehabilitációs ellátók szempontjából:

a.      a REP-ek elolvasása után el tudják dönteni, mely ellátások végzését tudják vállalni, más szóval milyen rehabilitációs programok mely alprogramjának végzéséhez rendelkeznek személyi és tárgyi feltételekkel, tapasztalattal

b.      a rehabilitációs ellátások bővítése vagy fejlesztése tervezésekor pontosan tisztában lehet a szolgáltató, hogy milyen feltételeket kell megteremtsen ahhoz, hogy egy végezni kívánt rehabilitációs programot / alprogramot megfelelő színvonalon szolgáltathasson

 

2.        Egyes betegek rehabilitációs programba vonása szempontjából:

a.       az ellátás megkezdése előtt a rehabilitációs szakorvos eldöntheti, hogy a beteg rehabilitációs szükséglete melyik rehabilitációs programra illetve alprogramra kerüljön sor. Amennyiben ilyen ellátás végzéséhez rendelkezik a feltételekkel, vállalhatja a rehabilitációt, ha pedig nem, akkor más ellátót javasolhat.

b.       amennyiben többféle rehabilitációs cél is kitűzhető, eldöntheti, hogy melyik program / alprogram nyújthat optimális megoldást a beteg számára és annak megfelelő REP-et választ az ellátáshoz.

c.       a beteg / fogyatékos személy a programba / alprogramba történt besorolását követően a REP előírásai szerint kell a kötelező vizsgálatokat / felméréseket és terápiákat szolgáltatni és a rehabilitáció eredményességét mérni.

 

3.       A döntéshozók szempontjából:

a.      a rehabilitációs ellátások tervezésekor, a lakossági hozzáférés megítélésekor, továbbá finanszírozási és más szakmapolitikai szempontok mérlegelésekor figyelembe lehet venni az egyes programok / alprogramok megoszlását földrajzi és

b.      az ellátások minőségének ellenőrzéséhez segítséget ad, az egységes szempontrendszere alapján

A REP-ek egyben tehát a tevékenységek ellenőrizhetőségét is szolgálják. Az egyes pontokban felsorolt elemek (FNO-k, tesztek, OENO-k, terápiák mennyisége) kötelezően rögzítésre kerülnek, így a beteg kórtörténete alapján azok megléte és eredménye egyaránt ellenőrizhető. Ezért a protokollokban csak annyi és olyan eljárás van kötelezően megjelenítve, ami a napi rutin ellátásban egy beteggel kapcsolatban valóban elvégezhető és ténylegesen rögzíthető is. Az egyes eljárások szakmai tartalma, fontossága és relevanciája a protokollokat készítő és az elkészült protokollokat ellenőrző szakemberek felelős munkáján alapul. Egyes eljárások alkalmazása evidenciákon alapul, másokra ilyen adat nincs, vagy hiányos. A protokollok készítésekor az evidenciák ellenőrzésére nem volt idő, ezért a protokollok bevezetését egy éves próbaidővel javasoljuk, amelynek során a kezdeti hibák korrigálhatók és a nem-evidencia alapú eljárások ajánlása opcionális kategóriába sorolható vagy akár törölhető az egyes REP-ekből illetve újabb eljárások kerülhetnek be az egyes REP-ekbe.

A járóbeteg formában szolgáltatásra kerülő 19-31. sz. programok tartalmi elemei nem kerültek még kidolgozásra. Miután ezek is szolgáltathatók speciális esetben fekvőbeteg formában is, bár jellemzően járóbeteg ellátási programok, így ezek esetében a fekvőbeteg ellátási szükséglet egységesen megadható: hotelköltség, gyógyszerek, szakmai anyagok, kötszerek, étkezés. Kivéve azt az esetet, ha a 12. vagy 13. programra is szüksége van a betegnek.  A REP-ek kidolgozása során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az eredetileg megfogalmazott, elsősorban „járóbeteg” ellátásban nyújtható rehabilitációs programokon változtatni szükséges két ok miatt:

(1)   ugyanazt a programot / alprogramot csak egyszer szükséges szerepeltetni. Két, eredetileg járóbeteg programnak szánt tevékenység bekerült alprogramként a döntően fekvőbeteg formában szolgáltathatók közé: a 22. sz. krónikus fájdalom szindróma… a 4-4. alprogramba és a 23. sz. nyelési és egyéb táplálékfelvételi… program pedig a 10-1. alprogramba.

(2)   a programok készítése során nyilvánvalóvá vált, hogy külön kell választani azokat a programokat, amelyek NEM a rehabilitációs ellátó rendszeren belül, hanem az alapszakmákhoz kötötten zajlanak. 4 ilyen program szerepelt a járóbeteg rehabilitácciós programok között: a látássérültek, cochlearis implantáltak, gége exstirpáció utáni állapotban lévő beszédsérültek és a vestibularis zavarokban szenvedők rehabilitációja, amelyek a szemészeti és tiflopedagógiai (27. program) illetve a 28-30. programok pedig a fül-orr-gégészeti és foniátriai ellátáshoz kapcsolódnak. Ezeket a programokat tehát célszerű külön felsorolni „Alapszakmák ellátórendszerében megvalósuló rehabilitációs programok” elnevezéssel. Ebbe a sorba tartozik továbbá az eddigiekben nem szerepeltetett hallássérültek rehabilitációja (audiológiai állomásokhoz és szurdopedagógiai ellátáshoz kapcsolódóan; 31. program), az epilepsziás betegek rehabilitációja (epileptológiai ellátáshoz köthető; 32. program), és a pszichiátriai betegek rehabilitációja (33. program). Az utóbbi megjelenítése jelzés értékű, hiszen a pszichiátriai betegek ellátásában a fekvőbeteg programok is jellemzőek, azonban mindezek megfogalmazása és az ellátási rend kidolgozása a pszichiátriai szakma kompetenciájába tartozik.

A fenti megfontolások alapján a járóbeteg programok szerkezete és számozása megváltozik. A jelen összeállításban a járóbeteg rehabilitációs programok módosított formában találhatók meg.

 

Bármelyik program esetében a megfelelően kiépített rehabilitációs ellátási rendszerben a nappali kórházi körülmények között is lehetséges szolgáltatást nyújtani. Ennek lehetősége jelenleg csak elvben fogalmazható meg, miután nincs olyan szintű kiépült ellátó hálózat, amely a feladatot el tudná látni. A programokat és protokollokat az 1. táblázatban mutatjuk be.

 

 

1.       táblázat. Rehabilitációs programok és alprogramok, valamint a hozzájuk tartozó Rehabilitációs Ellátási Programok (REP)

Rehabilitációs Program száma

Rehabilitációs Program neve

Rehabilitációs Alprogram száma

Alprogram  neve

A Rehabilitációs Ellátási Programok (REP) elnevezése: az Alprogram neve kiegészítve az "ellátási programja" kifejezéssel

a fekvőbeteg ellátásban végezhető rehabilitációs programok és alprogramok

1-11: rehabilitációs alaptevékenységek; 14-18: speciális rehabilitációs tevékenységek; 12-13: kiegészítő rehabilitációs tevékenységek

1.

Stroke utáni állapotban kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

1-1

Stroke utáni állapotban kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

2.

Egyéb krónikus neurológiai betegségek (pl. SM, Parkinson kór, postpolio szi, perifériás neuropathia és idegkárosodás, CP és NM betegségek kisgyermekkor után) okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

 

2-1

Sclerosis multiplex, és egyéb progrediáló neurológiai betegség miatt szükséges rehabilitáció

2-2

Heine Medin betegség és cerebralis paresis, stb. következtében kialakult felnőttkori funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

2-3

Perifériás neuropathia következtében kialakult funkciózavar /  fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

2-4

Parkinson kór esetén szükséges rehabilitáció

3.

Komplex kéz (felsővégtag) funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

3-1

Traumás kéz és felsővégtag sérülések miatt szükséges rehabilitáció

3-2

Komplex nem traumás kéz (felsővégtag) funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

4.

Metabolikus csontbetegségek (osteoporosis, osteomalácia, aszeptikus nekrózisok), daganatok, iatrogén ártalmak és más szervi rendellenességek okozta krónikus fájdalom és egyéb társuló funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

4-1

Osteoporosis és szövődményei következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

4-2

Daganatos fájdalom és következményes funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

4-3

Ízületi és gerinc eredetű fájdalom okozta funkciózavarok / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

4-4

Neuropathiás és egyéb krónikus nem daganatos fájdalom következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

5.

Ízületi betegségek (gyulladásos, degeneratív, immunpathológiai) okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

5-1

Gyulladásos reumatológiai betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

5-2

Degeneratív reumatológiai állapotok következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

5-3

Immunpatológiai – szisztémás autoimmun betegségek miatt szükséges rehabilitáció

6.

Gyulladásos (beleértve a szeptikus kórformákat is - osteomyelitis) és egyéb, elsősorban vaszkuláris (perifériás érbetegségek) kórformák okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

6-1

Szeptikus csontfolyamatok következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság szükséges rehabilitáció

6-2

Alsó és felső végtag perifériás verőér betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

6-3

Diabeteses láb szövődményei következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

7.

Amputációt (posttraumás, vascularis vagy malignus betegség miatt) követően és dysmelia miatt kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

7-1

Traumás amputáció következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

7-2

Perifériás érbetegség miatti amputációt követően szükséges rehabilitáció

7-3

Dysmelia okozta végtaghiány ill. rendellenesség következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

8.

Égésbetegség, fagyás, maródás és súlyos, kiterjedt lágyrész sérülések, valamint lymphoedema okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

8-1

Égés, maródás és fagyás következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

8-2

Lymphoedema következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

9.

Akutan előforduló komplex sérülések  és krónikus fogyatékossággal élő egyént ért sérülések okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

9-1

Multitrauma, polytrauma következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

9-2

Komplikált monotrauma illetve fogyatékos személyt ért balesetek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

10.

Táplálékfelvétel, hasznosítás és ürítés zavarai okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

10-1

Táplálás, nyelés és egyéb táplálékfelvételi akadályozottság miatt szükséges rehabilitáció

10-2

Obezitás szövődményes eseteiben kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

10-3

Krónikus bélbetegség és malnutríció során kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

11.

Vizelet kiválasztás és ürítés zavarai okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

11-1

Krónikus veseelégtelenség / vesetraszplantáció következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

12.

Immobilitás, inaktivitás okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt mellékprogramként (önállóan nem)

12-1

Immobilitás, inaktivitás okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

13.

Elkülönítést igénylő betegek számára elkülönítést biztosító rehabilitáció mellékprogramként (önállóan nem)

13-1

Fertőző betegek számára elkülönítést biztosító rehabilitáció (mellékprogramként)

14.

A koponyaagy traumás és kiemelten súlyos nem traumás sérülése következményeiként kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

14-1

Az agy traumás és kiemelten súlyos nem traumás sérülése következményeiként kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

15.

A gerincvelő traumás és nem traumás sérülése következményeként kialakult fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

15-1

A gerincvelő traumás és nem traumás sérülése következményeként kialakult fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16.

Kardiovascularis betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-1

AMI következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-2

ACBG következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-3

Billentyűműtét következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-4

Egyéb szív-érrendszeri műtét következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-5

Szívelégtelenség következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-6

Angina pectoris következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-7

PM-ICD beültetés után kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

16-8

Tervezett percutan intravascularis intervenciók utáni rehabilitáció

17.

Légzészavar / pulmonalis betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

17-1

TBC következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

17-2

COPD következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

17-3

Restriktív légzészavarok  következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

17-4

Cistas Fibrosis következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

17-5

Tüdőrezekciós és egyéb mellkasi műtétek után szükséges rehabilitáció

17-6

Tüdőtranszplantációt követően szükséges rehabilitáció

18.

Kongenitális és gyermekkori kezdetű és életkorhoz kötött másodlagos komplikációk mozgászavarokban (Cerebralis paresis, Meningomyelokele, Gerinc strukturális elváltozásai, Speciális vázrendszeri szisztémás betegségek, Ritka veleszületett rendellenességek, Újszülöttkori plexus brach sérülés) amelyek miatt szükséges a rehabilitáció

18-1

Cerebralis paresis következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

18-2

Meningomyelocele következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

18-3

Gerinc strukturális elváltozása következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

18-4

Veleszületett rendellenességek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

18-5

Újszülöttkori plexus brachialis lézió miatt szükséges rehabilitáció

Járóbeteg ellátás rehabilitációs programjai

19.

Fogyatékos személyek szexuális problémáival kapcsolatos rehabilitációs program

20.

Neurogen hólyag és végbél dysfunkciók miatt szükséges rehabilitáció

21.

Spaszticitás és mozgászavarok miatt fogyatékosok komplex ellátása és rehabilitációja

22.

A verbális kommunikáció zavarai felnőttkori/ gyermekkori szerzett agysérülés (pl. afázia, súlyos dysartria) miatt szükséges rehabilitáció

23.

Kognitív zavarok szerzett agysérülés miatt szükséges rehabilitáció

24.

Munkába visszavezető és szociális integrációt segítő program (fentiek mellett kísérő programként)

25.

Időskorúak rehabilitációja speciális tekintettel a gerontológiai sajátosságokra

Alapszakmák ellátó rendszerében megvalósuló rehabilitációs programok (járó vagy / és fekvőbeteg ellátásban)

26.

Látáskárosodás okozta fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció

27.

Cochlearis implantáltak hallásrehabilitációja

28.

Beszédsérültek rehabilitációja gége-exstirpáció utáni rehabilitáció

29.

Vestibuláris rehabilitáció (funkcionális vertigo is)

30.

Hallássérültek rehabilitációja

31.

Epilepsziás betegek rehabilitációja

32.

Pszichiátriai betegek rehabilitációja

* minden egyes alprogramra vonatkozó ellátási protokoll az adott alprogram címe kiegészítve az „ellátási protokollja” kifejezéssel

 

Comments