E
rendszerhez kapcsolódott minden típusú rehabilitációs orvosláshoz köthetően a rehabilitációs
programok kidolgozásának
koncepciója, amelyet a Rehabilitációs Szakmai Kollégium ad hoc bizottsága 2008.
november-december folyamán készített és a testület 2009. február 24-i ülésén
fogadta el első ízben, majd 2009. áprilisban elektronikus szavazással a
módosított változatott az újonnan választott Kollégium tagjai is elfogadták.
Ennek
a koncepciónak a lényege, hogy a rehabilitációs medicina tevékenységeit
elsősorban a funkciózavarok határozzák meg, azonban a funkciózavart /
fogyatékosságot okozó alapbetegség(ek) is befolyásolják a tennivalókat. Ezért
egy-egy rehabilitációs program olyan entitást foglal magában, amelynek e két
meghatározó tényezője együttesen indokolja az önálló programként való megjelenítést.
A koncepció alapján 33 program került megfogalmazásra, amelyek közül 13-at
„rehabilitációs alaptevékenység”-nek tekintünk, miután az ellátórendszerben
ezen programok végzésének feltételei bárhol megteremthetők és az ellátás
szolgáltatása, legalább is első ízben fekvőbeteg körülmények között jellemző. A
14-18-as speciális rehabilitációs programok elkülönítését vagy az állapot
súlyossága (központi idegrendszeri sérültek -14. és 15. program) vagy a
speciális alapszakmához kötődés (kardiológiai -16.; pulmonológiai -17.; illetve
gyermek -18. program) indokolja. A 19-33. programok jellemzően, de nem
kizárólag járóbeteg ellátás keretében zajlanak. A
döntően járóbeteg ellátásban végezhető programok a munka során változtak, így a
jelen összefoglalóban 19.-26. számmal a rehabilitációs medicina
ellátórendszerében szolgáltatható programokat szerepeltetjük, míg az
alapszakmákon belül szolgáltatható rehabilitációs programokat (27.-33.) külön
elnevezéssel tüntettük fel.
A
programokhoz kötött rehabilitációs ellátási koncepciót az Egészségügyi Minisztérium és az
OEP szakemberei is elfogadták és ennek köszönhetően a 48/2009. (XII.29.) EüM.
rendelet az egészségügyi szolgáltatások minimum feltételeiről már tartalmazza
az egyes rehabilitációs szakmakódok alatt végezhető rehabilitációs programok
felsorolását (a rendelet előkészítéséig összesen 31 program került
megfogalmazásra). Sajnálatos módon, a szakmakódokra vonatkozó 2/2004 (XI.17.)
EüM. rendelet továbbra is a régi szakmakódok rendszerét használja, így ezekhez
sorolva jelentek meg az új programok.
A
programok megfogalmazásakor nyilvánvaló volt, hogy a programok alapján ellátási
protokollok kidolgozására kell sor kerüljön, hiszen az ellátásban a programok
végrehajtása szakmai elvárásoknak megfelelően, a tárgyi és személyi feltételek,
valamint a szolgáltatási csomagok megléte esetén lehetséges. A programok egy
része egyetlen ellátási protokollal leírható, zömében azonban több ellátási
protokoll készítése szükséges egy-egy programon belül. A bontások két fő
szempont alapján történetek: (1) a tennivalók különbözősége; (2) az ellátási
ráfordítások különbözősége. Mindezek figyelembe vételével a 18 fekvőbeteg
formában szolgáltatandó rehabilitációs programhoz összesen 51 alprogram és
ennek megfelelő Rehabilitációs
Ellátási Protokoll (REP) készült el. A műhelymunka során (ld. később) az
alprogramok változtak, egyesek összevonásra kerültek, másokat kihagytunk ill.
beemeltünk. A jelen dokumentumban leírt alprogramokat a gyakorlati kipróbálás
idején szükség szerint még várhatóan változtatni fogjuk.
A REP-ek gyakorlatban
elsősorban az alábbi célokat szolgálják:
1.
A rehabilitációs ellátók szempontjából:
a.
a REP-ek elolvasása után el tudják dönteni, mely ellátások végzését tudják
vállalni, más szóval milyen rehabilitációs programok mely alprogramjának
végzéséhez rendelkeznek személyi és tárgyi feltételekkel, tapasztalattal
b.
a rehabilitációs ellátások bővítése vagy fejlesztése tervezésekor pontosan
tisztában lehet a szolgáltató, hogy milyen feltételeket kell megteremtsen
ahhoz, hogy egy végezni kívánt rehabilitációs programot / alprogramot megfelelő
színvonalon szolgáltathasson
2.
Egyes betegek rehabilitációs
programba vonása szempontjából:
a.
az ellátás megkezdése előtt a rehabilitációs szakorvos eldöntheti, hogy a
beteg rehabilitációs szükséglete melyik rehabilitációs programra illetve
alprogramra kerüljön sor. Amennyiben ilyen ellátás végzéséhez rendelkezik a
feltételekkel, vállalhatja a rehabilitációt, ha pedig nem, akkor más ellátót
javasolhat.
b.
amennyiben többféle rehabilitációs cél is kitűzhető, eldöntheti, hogy
melyik program / alprogram nyújthat optimális megoldást a beteg számára és
annak megfelelő REP-et választ az ellátáshoz.
c.
a beteg / fogyatékos személy a programba / alprogramba történt besorolását
követően a REP előírásai szerint kell a kötelező vizsgálatokat / felméréseket
és terápiákat szolgáltatni és a rehabilitáció eredményességét mérni.
3.
A döntéshozók szempontjából:
a.
a
rehabilitációs ellátások tervezésekor, a lakossági hozzáférés megítélésekor,
továbbá finanszírozási és más szakmapolitikai szempontok mérlegelésekor
figyelembe lehet venni az egyes programok / alprogramok megoszlását földrajzi
és
b.
az
ellátások minőségének ellenőrzéséhez segítséget ad, az egységes
szempontrendszere alapján
A
REP-ek egyben tehát a tevékenységek ellenőrizhetőségét is szolgálják. Az egyes
pontokban felsorolt elemek (FNO-k, tesztek, OENO-k, terápiák mennyisége)
kötelezően rögzítésre kerülnek, így a beteg kórtörténete alapján azok megléte
és eredménye egyaránt ellenőrizhető. Ezért a protokollokban csak annyi és olyan
eljárás van kötelezően megjelenítve, ami a napi rutin ellátásban egy beteggel
kapcsolatban valóban elvégezhető és ténylegesen rögzíthető is. Az egyes
eljárások szakmai tartalma, fontossága és relevanciája a protokollokat készítő és az elkészült protokollokat
ellenőrző szakemberek felelős munkáján alapul. Egyes eljárások alkalmazása
evidenciákon alapul, másokra ilyen adat nincs, vagy hiányos. A protokollok
készítésekor az evidenciák ellenőrzésére nem volt idő, ezért a protokollok
bevezetését egy éves próbaidővel javasoljuk, amelynek során a kezdeti hibák
korrigálhatók és a nem-evidencia alapú eljárások ajánlása opcionális
kategóriába sorolható vagy akár törölhető az egyes REP-ekből illetve újabb
eljárások kerülhetnek be az egyes REP-ekbe.
A járóbeteg formában szolgáltatásra kerülő 19-31. sz. programok tartalmi
elemei nem kerültek még kidolgozásra. Miután ezek is szolgáltathatók speciális
esetben fekvőbeteg formában is, bár jellemzően járóbeteg ellátási programok,
így ezek esetében a fekvőbeteg ellátási szükséglet egységesen megadható:
hotelköltség, gyógyszerek, szakmai anyagok, kötszerek, étkezés. Kivéve azt az
esetet, ha a 12. vagy 13. programra is szüksége van a betegnek. A REP-ek kidolgozása során azonban
nyilvánvalóvá vált, hogy az eredetileg megfogalmazott, elsősorban „járóbeteg”
ellátásban nyújtható rehabilitációs programokon változtatni szükséges két ok
miatt:
(1) ugyanazt a
programot / alprogramot csak egyszer szükséges szerepeltetni. Két, eredetileg
járóbeteg programnak szánt tevékenység bekerült alprogramként a döntően
fekvőbeteg formában szolgáltathatók közé: a 22. sz. krónikus fájdalom
szindróma… a 4-4. alprogramba és a 23. sz. nyelési és egyéb táplálékfelvételi…
program pedig a 10-1. alprogramba.
(2) a programok
készítése során nyilvánvalóvá vált, hogy külön kell választani azokat a
programokat, amelyek NEM a rehabilitációs ellátó rendszeren belül, hanem az
alapszakmákhoz kötötten zajlanak. 4 ilyen program szerepelt a járóbeteg
rehabilitácciós programok között: a látássérültek, cochlearis implantáltak,
gége exstirpáció utáni állapotban lévő beszédsérültek és a vestibularis
zavarokban szenvedők rehabilitációja, amelyek a szemészeti és
tiflopedagógiai (27. program) illetve a 28-30. programok pedig a fül-orr-gégészeti
és foniátriai ellátáshoz kapcsolódnak. Ezeket a programokat tehát célszerű
külön felsorolni „Alapszakmák ellátórendszerében megvalósuló rehabilitációs
programok” elnevezéssel. Ebbe a sorba tartozik továbbá az eddigiekben nem
szerepeltetett hallássérültek rehabilitációja (audiológiai állomásokhoz és
szurdopedagógiai ellátáshoz kapcsolódóan; 31. program), az epilepsziás betegek
rehabilitációja (epileptológiai ellátáshoz köthető; 32. program), és a
pszichiátriai betegek rehabilitációja (33. program). Az utóbbi megjelenítése
jelzés értékű, hiszen a pszichiátriai betegek ellátásában a fekvőbeteg
programok is jellemzőek, azonban mindezek megfogalmazása és az ellátási rend
kidolgozása a pszichiátriai szakma kompetenciájába tartozik.
A
fenti megfontolások alapján a járóbeteg programok szerkezete és számozása
megváltozik. A jelen összeállításban a járóbeteg rehabilitációs programok
módosított formában találhatók meg.
Bármelyik
program esetében a megfelelően kiépített rehabilitációs ellátási rendszerben a
nappali kórházi körülmények között is lehetséges szolgáltatást nyújtani. Ennek
lehetősége jelenleg csak elvben fogalmazható meg, miután nincs olyan szintű
kiépült ellátó hálózat, amely a feladatot el tudná látni. A programokat és
protokollokat az 1. táblázatban mutatjuk be.
1. táblázat. Rehabilitációs
programok és alprogramok (Rehabilitációs Ellátási Protokollok)
|
Program száma
|
Program neve
|
Alprogram száma
|
Alprogram
(REP*) neve
|
|
a
fekvőbeteg ellátásban végezhető rehabilitációs programok és alprogramok
1-11: rehabilitációs alaptevékenységek; 14-18:
speciális rehabilitációs tevékenységek; 12-13: kiegészítő rehabilitációs
tevékenységek
|
|
1.
|
Stroke
utáni állapotban kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
1-1
|
Stroke
utáni állapotban kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
2.
|
Egyéb
krónikus neurológiai betegségek (pl. SM, Parkinson kór, postpolio szi,
perifériás neuropathia és idegkárosodás, CP és NM betegségek kisgyermekkor
után) okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
2-1
|
Sclerosis
multiplex, és egyéb progrediáló neurológiai betegség miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
2-2
|
Heine
Medin betegség és cerebralis paresis, stb. következtében kialakult felnőttkori
funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
2-3
|
Perifériás
neuropathia következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
2-4
|
Parkinson
kór esetén szükséges rehabilitáció
|
|
3.
|
Komplex
kéz (felsővégtag) funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
3-1
|
Traumás
kéz és felsővégtag sérülések miatt szükséges rehabilitáció
|
|
3-2
|
Komplex
nem traumás kéz (felsővégtag) funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
4.
|
Metabolikus
csontbetegségek (osteoporosis, osteomalácia, aszeptikus nekrózisok),
daganatok, iatrogén ártalmak és más szervi rendellenességek okozta krónikus
fájdalom és egyéb társuló funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
4-1
|
Osteoporosis
és szövődményei következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
4-2
|
Daganatos
fájdalom és következményes funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
4-3
|
Ízületi
és gerinc eredetű fájdalom okozta funkciózavarok / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
4-4
|
Neuropathiás
és egyéb krónikus nem daganatos fájdalom következtében kialakult funkciózavar
/ fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
5.
|
Ízületi
betegségek (gyulladásos, degeneratív, immunpathológiai) okozta funkciózavar /
fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
5-1
|
Gyulladásos
reumatológiai betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
|
5-2
|
Degeneratív
reumatológiai állapotok következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
|
5-3
|
Immunpatológiai
– szisztémás autoimmun
betegségek
miatt szükséges rehabilitáció
|
|
6.
|
Gyulladásos
(beleértve a szeptikus kórformákat is - osteomyelitis) és egyéb, elsősorban
vaszkuláris (perifériás érbetegségek) kórformák okozta funkciózavar /
fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
6-1
|
Szeptikus
csontfolyamatok
következtében
kialakult funkciózavar / fogyatékosság szükséges rehabilitáció
|
|
6-2
|
Alsó és felső végtag perifériás verőér betegségek
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
6-3
|
Diabeteses
láb szövődményei következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
7.
|
Amputációt
(posttraumás, vascularis vagy malignus betegség miatt) követően és dysmelia
miatt kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
7-1
|
Traumás
amputáció következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
7-2
|
Perifériás
érbetegség miatti amputációt követően szükséges rehabilitáció
|
|
7-3
|
Dysmelia
okozta végtaghiány ill. rendellenesség következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
|
8.
|
Égésbetegség, fagyás,
maródás és súlyos, kiterjedt lágyrész sérülések, valamint lymphoedema okozta
funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
8-1
|
Égés,
maródás és fagyás következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
8-2
|
Lymphoedema
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
9.
|
Akutan
előforduló komplex sérülések és
krónikus fogyatékossággal élő egyént ért sérülések okozta funkciózavar /
fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
9-1
|
Multitrauma,
polytrauma következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
9-2
|
Komplikált
monotrauma illetve fogyatékos személyt ért balesetek következtében kialakult
funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
10.
|
Táplálékfelvétel,
hasznosítás és ürítés zavarai okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
10-1
|
Táplálás,
nyelés és egyéb táplálékfelvételi akadályozottság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
10-2
|
Obezitás
szövődményes eseteiben kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
10-3
|
Krónikus
bélbetegség és malnutríció során kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
11.
|
Vizelet
kiválasztás és ürítés zavarai okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
11-1
|
Krónikus
veseelégtelenség / vesetraszplantáció következtében kialakult funkciózavar /
fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
12.
|
Immobilitás,
inaktivitás okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt mellékprogramként
(önállóan nem)
|
12-1
|
Immobilitás,
inaktivitás okozta funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
13.
|
Elkülönítést
igénylő betegek számára elkülönítést biztosító rehabilitáció
mellékprogramként (önállóan nem)
|
13-1
|
Fertőző
betegek számára elkülönítést biztosító rehabilitáció (mellékprogramként)
|
|
14.
|
A
koponyaagy traumás és kiemelten súlyos nem traumás sérülése
következményeiként kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
14-1
|
Az agy
traumás és kiemelten súlyos nem traumás sérülése következményeiként kialakult
funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
15.
|
A gerincvelő
traumás és nem traumás sérülése következményeként kialakult fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
15-1
|
A gerincvelő traumás és nem traumás
sérülése következményeként kialakult fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16.
|
Kardiovascularis
betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
16-1
|
AMI
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16-2
|
ACBG
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16-3
|
Billentyűműtét
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16-4
|
Egyéb
szív-érrendszeri műtét következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
|
16-5
|
Szívelégtelenség
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16-6
|
Angina
pectoris következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16-7
|
PM-ICD
beültetés után kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
16-8
|
Tervezett percutan intravascularis intervenciók utáni rehabilitáció
|
|
17.
|
Légzészavar
/ pulmonalis betegségek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
17-1
|
TBC
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
17-2
|
COPD
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
17-3
|
Restriktív
légzészavarok következtében kialakult
funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
17-4
|
Cistas
Fibrosis következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
17-5
|
Tüdőrezekciós
és egyéb mellkasi műtétek után szükséges rehabilitáció
|
|
17-6
|
Tüdőtranszplantációt
követően szükséges rehabilitáció
|
|
18.
|
Kongenitális
és gyermekkori kezdetű és életkorhoz kötött másodlagos komplikációk
mozgászavarokban (Cerebralis paresis, Meningomyelokele, Gerinc strukturális
elváltozásai, Speciális vázrendszeri szisztémás betegségek, Ritka
veleszületett rendellenességek, Újszülöttkori plexus brach sérülés) amelyek
miatt szükséges a rehabilitáció
|
18-1
|
Cerebralis
paresis következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
18-2
|
Meningomyelocele
következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges
rehabilitáció
|
|
18-3
|
Gerinc
strukturális elváltozása következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság
miatt szükséges rehabilitáció
|
|
18-4
|
Veleszületett
rendellenességek következtében kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt
szükséges rehabilitáció
|
|
18-5
|
Újszülöttkori
plexus brachialis lézió miatt szükséges rehabilitáció
|
|
Járóbeteg
ellátás rehabilitációs programjai
|
|
19.
|
Fogyatékos személyek
szexuális problémáival kapcsolatos rehabilitációs program
|
|
20.
|
Neurogen
hólyag és végbél dysfunkciók miatt szükséges rehabilitáció
|
|
21.
|
Spaszticitás
és mozgászavarok miatt fogyatékosok komplex ellátása és rehabilitációja
|
|
22.
|
A verbális
kommunikáció zavarai felnőttkori/ gyermekkori szerzett agysérülés (pl.
afázia, súlyos dysartria) miatt szükséges rehabilitáció
|
|
23.
|
Kognitív
zavarok szerzett agysérülés miatt szükséges rehabilitáció
|
|
24.
|
Munkába
visszavezető és szociális integrációt segítő program (fentiek mellett kísérő
programként)
|
|
25.
|
Időskorúak
rehabilitációja speciális tekintettel a gerontológiai sajátosságokra
|
|
Alapszakmák
ellátó rendszerében megvalósuló rehabilitációs programok (járó vagy / és
fekvőbeteg ellátásban)
|
|
26.
|
Látáskárosodás okozta
fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció
|
|
27.
|
Cochlearis
implantáltak hallásrehabilitációja
|
|
28.
|
Beszédsérültek
rehabilitációja gége-exstirpáció utáni rehabilitáció
|
|
29.
|
Vestibuláris
rehabilitáció (funkcionális vertigo is)
|
|
30.
|
Hallássérültek
rehabilitációja
|
|
31.
|
Epilepsziás betegek
rehabilitációja
|
|
32.
|
Pszichiátriai betegek
rehabilitációja
|
|
|
|
|
|
* minden egyes alprogramra vonatkozó ellátási
protokoll az adott alprogram címe kiegészítve az „ellátási protokollja” kifejezéssel