Stroke utáni állapotban kialakult funkciózavar / fogyatékosság miatt szükséges rehabilitáció ellátási programja (REP)Ez a REP a következő Rehabilitációs Programhoz tartozik: Rehabilitációs Program száma: 1, Alprogram száma: 1 Stroke: Ischaemia vagy vérzés következtében beálló heveny agyi károsodás. Ugyan a stroke körébe soroltatik a subarachnoidealis vérzés (SAH), ami viszont súlyosságában, tüneteiben (s ezáltal a rehabilitációs szükségletek terén is) az esetek többségében a koponya—agysérültekéihez állnak közelebb. Rehabilitációs ellátásuk másik protokoll szerint történik. Másik, nevezetesen a 14-1 sz, protokoll szerint történik azon stroke vagy egyéb nem traumás heveny agykárosodott betegek ellátása, akik: • subarachnoidealis vérzettek (1-es típusú BNO: I60.x) • operált agyállományvérzettek (1-es típusú BNO: I61.x vagy I62.x és a megfelelő beavatkozási kód az és a megfelelő beavatkozási kód a stroke és a rehab. közötti idő intervallumban) • malignus media occlusio miatt hemicraniectomizáltak (1-es típusú BNO: I63.x és a megfelelő beavatkozási kód a stroke és a rehab. közötti idő intervallumban) • anoxiás agykárosodás utáni állapotban vannak (1-es típusú BNO: G93.1) • tri- vagy tetraparetikussá (vagy -pléggé) váltak. (3-as típusú BNO)
Ezen, azaz az 1-1.sz. protokoll szerint láthatóak el viszont azon nem stroke, hanem más heveny vagy félheveny agykárosodás következtében fogyatékossá vált személyek, akik 3-as típusú diagnózisa az ezen protokollban fölsoroltak közé tartozik, pl. agyműtét után hirtelen kialakuló vagy progrediáló tünetek, agytályog stb …
A (krónikus, progrediáló) vascularis encephalopathia, a multiinfarctusos dementia az 1-1 REP szerint ellátott betegek esetében legfeljebb kísérőbetegségként szerepelhet!
A stroke utáni rehabilitáció céljai: a helyreállás előmozdítása; az előbbi ellenére létrejövő fogyatékossághoz és rokkantsághoz való fizikai, pszichológiai és szociális adaptáció elősegítése; a függetlenséghez és a napi tevékenységhez való visszatérés serkentése; másodlagos komplikációk megelőzése.
1./ A páciensek állapotának jellemzése 1.1. Betegség / rendellenesség és a kialakult károsodás / funkciózavar / fogyatékosság leírása
1.2. A rehabilitációra kerülő személyek állapot-súlyossága a program kezdetén limitek megadásával: súlyos
súlyos, ha a fenti három kategóriából legalább kettőben súlyos; közepesen súlyos, ha köztes állapotban van; enyhe, ha a fenti három kategóriából legfeljebb egy közepes, a többi enyhe
1.3. Humánerőforrás szükséglet 1.3.1.Ápolói szükséglet: nagy 1.3.2. Speciális szakdolgozó szükséglet a) alapcsomag/alapszintű: gyógytornász, ergoterápeuta, heti 1-2 napon logopédus és pszichológus, dietetikus és szociális munkatárs b) bővített : gyógytornász, ergoterápeuta, dietetikus, szociális munkás, klinikai szakpszichológus neuropszichichológiai jártassággal / végzettséggel és afáziában jártas logopédus, és legalább egyféle az alábbiak közül: zeneterapeuta / hydrotherapiára képesített szakember/ sportterapeuta (gyógytestnevelő)
1.4. Fogyóanyag-szükséglet 1.4.1. Napi átlagos gyógyszer szükséglet: nagy Alapbetegség(ek) miatt szükséges típusos gyógyszerek: hypertonia, szív, diabetes, lipid szerek, thrombocyta aggregatio gátló.Rehabilitáció során szükséges gyógyszerek: izomlazító végig (nem is olcsó), LMWH általában a program első felében, nehezen mobilizálható pácienseknél tartósan 1.4.2. Napi átlagos kötszer- egyéb orvosi és orvostechnikai anyag szükséglet: nagy / közepes Alapbetegség(ek) miatt gyakran szükséges anyagok: inzulinosoknak fecskendő Rehabilitáció során szükséges anyagok: pelenka, katéter, kerekesszék, járókeret, korlát, ortézisek, gipsz 1.4.3. Napi átlagos diagnosztikai anyag (fogyóeszköz) szükséglet: közepes Alapbetegség(ek) miatt szükséges diagnosztikai anyagok: labor (vércukor, INR, stb. monitorozása) Rehabilitáció alatt szükséges diagnosztikai anyagok: -
2./ Betegutak leírása 2.1. Hogyan kerül a páciens rehabilitációra? (jellemző betegutak leírása valószínűségi sorrendben): · átvétel közvetlenül az akut ellátást végző fekvőbeteg osztályról; · felvétel otthonról minél előbb, lehetőleg a stroke-tól számított 1-2 hónapon belül, akár az akut ellátóhely orvosának felvetése alapján, akár háziorvos vagy szakorvos beutalójával. Valamennyi esetben előfordul a rehabilitációs osztály saját ambulanciájának közbeiktatása 2.2. Mi a jellemzője az adott betegcsoportnak a rehabilitációs ellátás időzítésére vonatkozóan? Jellemzően elsőbbségi rehabilitáció. (Akkor nem elsőbbségi, ha a stroke akut ellátását követő rehabilitáció valami miatt elmarad, és a páciens 2 hónap után, sőt akár egy év után jelentkezik rehabilitációra. Utóbbi esetében egyértelműen programozható a rehabilitáció, feltételek az ismételt rehabilitációnál leírtak.)
3. A rehabilitációs ellátóhelyre vonatkozó kívánalmak leírása 3.1. Az ellátási csomag: alapcsomag, de bővített csomag, ha: súlyos beszédzavar (afázia) vagy neglekt vagy / és nyelészavar is fennáll 3.2. Az ellátási szint : II szint / III. Szint 3.3. Az ellátás helyszíne: Fekvőbeteg 3.4. a rehabilitáció várható tartama : 21-70 nap Első rehabilitáció esetén a program végén gyakran kerül javallásra a gyógytornásztatás folytatása a beteg otthonában ún. háziápolás („home care”) keretében. Amennyiben a kapacitás engedi, logopédiai, esetleg neuropszichológiai kezelésre a páciens az osztály saját ambulanciájára egy ideig visszajárhat. Első rehabilitáció esetén aki a program végére nem válik önállóvá, néhány hónapos szünet után újra felvehető (két szakaszos rehabilitáció). Késői rekondicionáló program csak az esetek kisebb részében, legalább egy év eltelte után, legfeljebb kétévente.
1-3. Ismételt felvétel rehabilitációs céllal elsőbbségi rehabilitáció befejezését követően
Akkor válhat szükségessé, ha az elsőbbségi rehabilitáció időszakához képest (1) jelentős spaszticitás lép fel, ami kontraktúrákhoz és/vagy fájdalomhoz vezet, a meglévő ortézisek viselését teszi lehetetlenné vagy újabb eszközök szükségessége merül fel; (2) ok lehet ismételt felvételre, ha az állapotban markáns javulás vagy romlás áll be, amelyek az elsőbbségi rehabilitáció során kitűzött célokhoz képest új rehabilitációs lehetőséget nyitnak meg. Pl. globális afáziás beteg beszédértése és produkciója javul annyit, hogy bevonhatóvá válik a rehabilitáció folyamatába.
4. A rehabilitációs terápiás program kötelezően elvégzendő és dokumentálandó elemei az adott betegcsoportban A) OENO kódokkal kódolható tevékenységek
B) nem kódolható tevékenységek: alapcsomagban:szociális betegoktatás, családdal történő kommunikáció, team megbeszélés a beteg és családja/tágabb környezet bevonásával; szociális ügyintézés; segítés / foglalkoztatás segítése; bővített csomagban: előbbiek + sportfoglalkozás, vagy zeneterápia A foglalkozások egy kisebb része (logopédia, neuropszichológia, foglalkoztató terápia) órarendszerű. A mozgásterápia – a közbeiktatandó pihenéseket figyelembe véve – nem ill. kevéssé órarendszerű. A rehabilitációs ápolás pedig a napirendnek megfelelően alakul.
5. A rehabilitáció eredményességének értékelése 5.1./ Változást jellemző teszteredmények: Barthel index 5.2. / Kimeneti jellemzők: Foglalkoztatással kapcsolatosan csak kivételesen kell nyilatkozni. A páciensek az esetek döntő többségében otthonukba távoznak. A páciensek döntő hányada javult állapotban távozik. Első rehabilitáció esetén ezen belül a páciensek többsége eléri legalább a személyes teendők terén való önellátó képességet és a járási önállóságot legalább a lakáson belül. |