(A meghatározást a Rehabilitációs Szakmai Kollégium 2009. február 25-én fogadta el, és 2010. december 8-án módosította)


 
 
A pulmonológiai rehabilitáció sajátos jellemzői 

 

A rehabilitációs medicina definíciója érvényes a pulmonológiai rehabilitáció szakterület-specifikus tevékenysége területén is, szem előtt tartva a kardiorepiratórikus funkció egységét.  

A specifikus cél a légzésfunkció javítása, a progresszió lassítása ill. a fizikai teljesítőképesség fokozása. 

A pulmonológiai rehabilitáció szükségessége nem kérdőjelezhető meg azokban a kórállapotokban, amelyek fogyatékosságot okoznak, amennyiben nemcsak palliatív, vagy szupportív kezelés szükséges, és a rehabilitációs perspektíva fennáll. Ezek a krónikus obstruktív légzőszervi betegségek (asthma bronchiale, COPD, cystás fibrosis); a tüdő krónikus restriktív kötőszövet betegségei (tüdőfibrosisok); bénulással járó vázizom betegségek, intenzív terápia, mesterséges lélegeztetés, respiratórikus szövődményekkel járó tartós immobilizáció; mellkasi műtétek utáni állapotok és a tüdőtranszplantáció (prae- és postoperatív időszak). 

Alapvető feltételek és programelemek:

·      tiszta levegőjű környezet, speciális helyzetekben klímaterápia, gyógyúszás;

·      a rehabilitációs team kiegészül speciálisan képzett szakasszisztenciával, (asztma nővér, légzésfunkciós asszisztens);

·      állapotfelmérésben a mellkas képalkotó eljárásai, a légzésfunkció, mikrobiológiai és  terheléses próbák;

·      u. n. „technika-függő” kezelési eljárások: aerosol nyákoldás, lokális gyógyszerbevitel, tartós oxigénkezelés, mechanikus lélegeztetés (non-invazív formák)

·      másodlagos prevenciós tevékenység, mint dohányzásról lemondás elősegítése, életmódváltoztatás, fizikai aktivitás növelése.

 Az állapotjavulás objektív lemérésére leginkább a légzésfunkciós teljesítmény és az állóképesség vizsgálata alkalmas, a beteg szubjektív panaszainak rögzítésére naplóvezetés ajánlott (köhögés, köpetürítés, fulladás, fáradékonyság, alvászavar, pszichés panaszok, stb.), ennek kvantitatív értékelésére pedig leginkább életminőség felmérés használható. 

A pulmonológiai szakspecifikus rehabilitációban, különösképpen ennek gyermekgyógyászati alkalmazásában a kívánt eredmény hosszútávú eléréséhez a lakóhelyi környezet hygiénéjének-, a családi helyzet harmóniájának- és a szociális körülmények rendezettségének kell kiemelt szerepet tulajdonítani


Comments